Kis falunk neve először a 13-14.
században szerepel dokumentumokon..
Akkor még két külön településként,
mint Péntekfalu és Németfalu, később Kerka előnévvel ellátva.
Református kisnemesek lakták a 17.
századtól. Előbb a Bánffyak, majd a Nádasdy család, utoljára
herceg Eszterházy Miklós birtokolták a környéket.
1950-től a két ikerfalu együtt,
Kerkafalva néven alakult ujjá.
A harmincas években még 500 fő
feletti volt a lakosok száma, iskola, posta, bolt, vágóhíd, malom
és persze kocsmák voltak a faluban. Most már egyik sincs az alig
120 fős kis településen.
Megmaradtak viszont a régi házak.
II. József idejében épült alsó-ausztriai gazdag parasztházak
mintájára, melyek csak itt az Őrségben és környékén
találhatók meg.
A téglát és cserepet olasz
téglavetők készítették a falvak szélén, az itt található
kitűnő agyagból.
A házak famunkái, úgy az ács- mint
az asztalosmunka az itteni szakemberek különleges –velük
született- érzékét dicsérik.
Érdekes, hogy nincsen két egyforma
ház, amelyeknek ornamentikája megegyezne, pedig mindegyik gazdagon
ellátott díszítésekkel. Ezek a díszek nem hivalkodók, nagyon jó
ízlésről tanúskodik, és olyan kőműves munkákról, amelyet
sajnos ma nem nagyon találunk.
A képen látható házunk tervrajza,
nehéz elképzelni, ez alapján hogyan építették fel ezt a házat
1888-ban?
Mint a rajzon is látható, valamikor
ez a ház is négyoszlopos tornáccal épült, amikor mi megvettük,
már be volt építve az eleje.
Gondolkodtunk a visszaállításon, de
meghaladta volna erőnket, valamint életvitelünkhöz
a mai állapot jobban megfelelt.
Az Őrségre jellemző fagerendás
házak mellett e házak is nagyobb megbecsülést érdemelnének,
hiszen nem akármilyen szakmunka, amely segítségével felépültek.
Az ország –beleértve Erdély
építészeti hagyományait is- legjobban feldolgozott gyűjteménye
Malonyai köteteiben található. Sajnos az Őrséggel nem
foglalkozott, de a többi tájegység feldolgozásából látható,
hogy a XIX.sz. végéig ilyen kivitelezésű házak nem épültek
másutt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése